Állásfoglalást adott ki a magyar kormány akkugyárnagyhatalmi törekvéseivel kapcsolatban az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága. Figyelmeztetnek a kockázatokra, komplex megközelítést, nagyobb nyilvánosságot, érdemi adatokon alapuló szakmai vitát várnak, amihez segítséget is felajánlották.
Az intézkedés 2025-től él.
Pályázaton keresik a legjobb megoldást a nagy tömegű zacc visszagyűjtésére.
Honlap indult, ahol le tudja ellenőrizni, megnyílik-e újra a háztartási méretű napelemes kiserőművek hálózati betáplálásának lassan egy éve befagyasztott lehetősége. Ez azonban egyelőre csak elméletben nyugtathatja meg: a gyakorlatban majd csak jövő év elejétől táplálhatnak vissza a tavaly október után engedélyezett és telepített napelemes rendszerek.
Papp László (Fidesz-KDNP) szerint elfogadhatatlan, hogy olyan szabályozás legyen érvényben, amely lehetővé teszi, hogy a környezetszennyező cégeket ne a bezárás szankciója fenyegesse.
Megoldást is javasolt a vízellátási problémákra a volt köztársasági elnök.
A megengedettnél nagyobb zajszennyezést mértek a létesítménynél. Miért nem állíttatja le a hatóság azonnali hatállyal a jogsértő működést? A „Lex Akkugyár” módosításáig vélhetően erre nemigen van lehetősége.
Hajlamosak vagyunk az elektromos mobilitásra mint egyfajta „alternatív üzemanyagmegoldásra” gondolni, pedig sokkal több annál. A legtöbb autógyártó az e-mobilitásban látja a jövőt, a fejlesztések többsége az elektromos modellekről szól, és napjainkra már egyértelműen látszik, hogy valóban megtörténik a váltás. Cikkünk szerzője szerint egyfelől összetett rendszerről van szó, másfelől egy, az eddig megszokottól eltérő gondolkodásmódról. Az energetika egyik legnagyobb mai kihívása, hogy megoldja az e-mobilitáshoz kapcsolódó feladatokat, ideértve a lokális energiatermelés megvalósítását, az autók töltéséhez szükséges villamoskapacitás biztosítását, valamint az igényeknek megfelelő töltőinfrastruktúra kiépítését. Az igazi áttöréshez azonban a gazdaság és a társadalom szereplőinek attitűdváltására is szükség van. Vélemény.
Több mint 3,5 milliárd darab palack visszagyűjtésének hatékonyabbá tételét reméli az állam a januárban induló visszaváltási rendszertől, amelynek a legfontosabb eleme a fogyasztók számára az, hogy 50 forintos pluszköltségtől szabadítja meg őket, ha az italcsomagolásokat visszaviszik egy automatába. Az erről szóló rendelet a héten jelent meg a Magyar Közlönyben, megnéztük, milyen változásokkal jár ez majd.
Az Ulog hőerőmű építése a Neretva felső szakaszán 2010-ben kezdődött, azóta számos alkalommal figyelmeztettek környezetvédők az építkezés környezetkárosító következményeire.
Lakosságarányosan az öt legtöbb szemetet termelő településből négy balatoni, az ötödik is csak azért előzi meg ezeket, mert ott egy hulladéklerakó.
Lesznek hulladékégetők? Hogyan történik a válogatás? Megnéztük, milyen lehet a hulladékgazdálkodás 15 év múlva.
